1. valamit gyakran és buzgón látogat. a múzeumokat bújja. | ▸ búj valakit az anyját bújja.

2. elmerülve olvas, tanulmányoz valamit.

3. táj rég bújik.

[↔bújik ]

1. <szűk helyre, valami közé v. alá> szem elől eltűnve (be)hatol, (be)mászik, (be)megy. ágyba bújik; az asztal alá búj. | figyelmesen belemélyed, -temetkezik valamibe.

2. ▸ valamibe bújik papucsba búj.

3. sajtó pejor | valaminek a védelme, fedezéke alá v. mögé menekül. | valamivel leplezi valódi szándékát. jelszavak mögé bújik.

4. ▸ bújik valaki valami elől | ritk nem mer nyíltan fellépni, lapít.

5. zavarában v. védelemért közel húzódik valakihez, valamihez. az anyjához bújik. | ▸ valakibe bújik ▸ majd egymásba bújnak

6. <kif-ekben.> ▸ valakibe bújik valami ▸ az ördög bújjék bele!

7. <vetemény> kezd a földből kinőni.

1. <tojással szaporodó állat nősténye> a kifejlődött tojást kinyomja magából. | ts < (valamennyi) tojást> ilyen módon szolgáltat. a tyúk négy tojást v. négyet tojt a héten.

2. (ts is ) ritk <petével szaporodó állat nősténye> (petéit) lerakja. a légy hulladékra tojik v. tojja petéit.

3. durva (székletet) ürít.

4. biz szépítő: ▸ tojik valamire

[ ? ]

1. <cselekvésnek, történésnek elvont fogalomként való megnevezésére.> olvasás, égés, etetés.

2. <a cselekvés, történés eredményeként létrejött dolog megnevezésére.> termés, tojás.

3. ritk <a cselekvés helyének megjelölésére.> lakás, ülés (pl. autóban).

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.

1. ritk madárnak az a cselekvése, hogy tojik. a tyúk abbahagyta a tojást.

2. madaraknak és hüllőknek védőburokkal körülvett nagy petéje. | tyúktojás. ▸ húsvéti tojás ▸ kolumbusz tojása ▸ most alig kelt bújt ki a tojásból ▸ mintha tojásokon járna | tyúktojás ételnek elkészítve. lágy tojás; kemény tojás.

3. nép némely rovar petéje. a selyemhernyó tojása.

4. biz férfi, ill. hím állat heréje.

5. biz emberi ürülék. ▸ tojásokon táncol

[←tojik ]

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.

1. mely(ik) személy? ki van itt?; kire vársz?

2. <valakinek a kiléte felől tudakozódva.> ki az a kiss?; kid neked ő? | ▸ kinek hívják?

3. (ragozatlan) <érzelmileg színezett kérdésben értelmezőszerű nyomósítással, gyak. a kérdő jelleg háttérbe szorulásával.> ki a fenét érdekel ez?

1. rég v. vál aki. ki korán kel, aranyat lel. | ▸ van, nincs, ki nincs, ki vigasztalja.

2. rég amely.

1. <páros haszn:> a) némely(ik) ember ..., más ember ... ki ezt, ki azt szereti; b) nép némely(ik) állat, tárgy ..., más állat, tárgy ...

2. <kérdő alakú von névm-sal v. hsz-val együtt:> ki-ki, mindenki. fut, ki merre lát.

3. <állítm nélküli, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val együtt, annak kif-ére, hogy bizonyos személyek szerepe, megítélése esetenként különböző.> [jóban vagy velük?] kivel hogy. | nép rég <ugyanilyen szerkezetben, dologra, tárgyra vonatkoztatva:> melyik. [hogy az alma?] ki micsodás.

4. ▸ ha ki

1. kint levő helyre, ilyen hely felé v. vmely köz(ép)ponttól távolabb levő helyre. ki a térre; ki a tanyára. | tágasabb, szabadabb helyre, helyzetbe. ki a szabadba; ki az életbe. | ▸ ki és be ▸ se ki, se be

2. <távozásra való erélyes felszólításként v. távozás szükségességének kif-ére.> ki innen! | ▸ ki vele! | <állatok kikergetésére.> hess ki! | ▸ ki!

3. nép kinn. ki az udvaron; ▸ ki van valami valamiből ki van az inge.

4. ▸ ki van lesz valamitől, valakitől

1. zárt v. körülhatárolt téren kívülre. kimászik, kilehel, kidob. | eredeti helyéről elmozdulva v. irányától eltérve. kisiklik, kileng. | <jelentéstömörítő igékben.> kiparancsol, kiutál.

2. környezetét magasságban felülmúlva. kimagaslik, kidagad. | térben széles(ebb)re, bő(vebb)re. kiszélesedik, kitágít.

3. úgy, hogy valaki, valami nyitottá, ill. láthatóvá válik, napvilágra kerül. kibont, kicsillan. | hozzáférhetővé, ismertté válva, téve. kitudódik, kihirdet, [könyvet] kiad.

4. úgy, hogy valamin nyílás, rés keletkezik. kilyukad, kirág.

5. elkülönülve, megkülönböztetett helyzetbe. kimarad, kiválaszt.

6. úgy, hogy valami vhonnan eltűnik, elfogy. kiázik.

7. vmely folyamat végét, ill. vmely új állapot kezdetét elérve. kivirrad, kihűl.

8. valamit alaposan, eredményesen elvégezve. kivizsgál. | (visszaható névm-sal) vmely igény(é)nek, vágy(á)nak teljesen eleget téve. kialussza, kimulatja magát.

9. a végső határt is elérve, túlságosan. kiéhezik, kisárgul.

10. a cselekvés eredményével valamit, valakit ellátva. kicirkalmaz, kivilágít, kicsinosít.

11. <a jelzett cselekvés ellenkezőjének kif-ére.> kitakar, kifon.

12. egyéb jelentésmódosító szerepben. kinevez, kifog [valakin].

13. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> ki-kinéz.